A gonosz kritikus

Habszivacs Szemle

Habszivacs Szemle

Nők Facebookon 2.

Életkritika

2022. augusztus 14. - Csintalan Jozefin

Az élettel való bármilyen egyezés a véletlen műve, akkor is, ha egyesek szerint nincsenek véletlenek

1. Legfőbb jellemzője a rosszul értelmezett öntudat. Gőgös, rosszindulatú és rosszhiszemű, mindig mások szemén keresztül látja önmagát és másokat. Mindent magára vesz, azt hiszi ő áll az Univerzum középpontjában, de legalább a Tejútrendszerben, de ha még ott sem, akkor a Facebook világában. Legjobban arra vigyáz, igazi énje sose kerüljön napvilágra. Minden megmozdulása labilis, fejlődésképtelen és sérülékeny énjét szolgálja, ezért mindenkin átgázol szubtilis verbalitással, mert valódi hatalma ritkán van. Ha vidám vagy, Tarantula-szindrómája lesz, ha ki vagy bukva, olyan együttérző, ha egy casting director látná, azonnal megkapná a főszerepet egy Teréz anyáról szóló dokumentumfilmben. Nagyon vigyázz, nehogy visszaigazolja olyan megosztásaidat, melyek másoknak – akik nem ismernek olyan jól, mint ő – tetszenek, de számára fenyegetést jelentenek, nehogy már beképzeld magadnak a féltéglát. Titkos neheztelés tartja életben a Facebookon, negatív jelenléttel operál, az sokkal fontosabb, amit nem lájkol, mint az, amit igen

2. Üdítő jelenség. Nem tesz ki minden szart, mégis közvetett módon belátást enged az életébe. Nem szűkölködik mások elismerésével, ugyanakkor kritikus még azzal is, ami alapvetően tetszik neki. Nem jelent fenyegetést számára mások kiteljesedése, munkája, kedvtelése, politikai és vallási meggyőződése, mert önironikus, unironikus és ironikus, aki látott már egy s mást az életben. Megkövesedett lelki diszpozícióit csak néha engedi szabadon, nem fél kifejezni a gondolatait és az érzéseit sem, mindezt kulturáltan és szimpatikus módon teszi. Figyel a kiegyensúlyozottságra, a mérleg-elvre. Nagyon ritkán érzi sértve magát, olyankor visszahúzódik egy kicsit, majd rájön, a másik egyáltalában nem őróla ír, beszél és posztol, hanem csak úgy általában életről és tapasztalatról, és mivel kilencvenezer generáció leúszott már a Duna vizén, mióta emberi kultúra létezik, mindenkivel minden megtörtént már, senki nem tud olyat írni, mondani vagy posztolni, ami kizárólag egyetlen emberre vonatkozna. 

3. Rabszolganéven él, és mindenről határozott véleménye van, még arról is, miért hívnak valakit 2022-ben Batár Bélánénak. Nem fogsz ki rajta. Ha valakit megerőszakoltak, megkérdezi, miért húzott átlátszó blúzt, és egyáltalán, mit keres valaki az éjszaka kellős közepén Kőbánya-Kispesten, megérdemli, maradt volna otthon. Úgy csinál, mint aki fél a migránsoktól, de ezt csak a Facebookon hangoztatja, alig várja, hogy a Pesten dolgozó unokahúgát megerőszakolja egy szír menekült. Viszont ismer olyat, aki ismeri a szomszédasszonyának azt az ismerősét, aki volt már a Békemeneten. Pont úgy beszél, mint Nádas Péter Rémtörténetek című könyvében a narrátor, az anyja úristenit, hogy a rosseb egye ki a belét. Ha egy polgármesterről kiderül, évek óta zaklatta egyik beosztottját, azt írja Facebook kommentben, hogy a nőről mindenki eddig is tudta, a világ legnagyobb kurvája, most mit kényeskedik. Ha azt olvassa, valaki kiirtotta a fél családját, azt forszírozza, milyen asszony késztet valakit ilyen cselekedetre. Minden Facebook ismerősét felköszönti névnapján műanyag szalaggal átkötött, vörös rózsás képpel és borospohárral, ha valamelyik ismerőse meghal, csillagszórós, éppen mennybemenő angyalkás képet küld tizenkét sírós ikonnal. Nem kell neki gyorsan legörgetni a kortárs film- és irodalomipart, mert szerencsére nincs olyan idióta ismerőse, akit az ilyen érdekel

4. Vegyíti a magánélet és a munka rekvizítumait, hol a lánya esküvői képét teszi ki, hol egy vállalati esemény fotóit. Kiegyensúlyozottságra törekszik, a teljes élet van bemutatva minden különösebb meggondolás nélkül. Elfogadja, hogy a Facebook és a többi social media megkerülhetetlen része az életünknek. Nem gondol bele mélyebben semmibe, mert az fárasztó, és ő sokat talpal, hogy minden hitel ki legyen fizetve. Ha rákérdezel pár végig nem gondolt alapvetésre – miért várja el például beosztottaitól, hogy ők is reprezentálják a munkahelyi programokat saját facebook oldalukon – közhelyeket kapsz és értetlenkedést. Számára evidencia a két szféra fúziója, minden megfontolás nélkül teszi ki másokról  – engedély nélkül készített – fotókat* olyan felületekre, ahonnan erkölcsi és anyagi juttatást remél, és nem érti amikor azt mondod, eldologiasodott és burn-out szindrómás világát védhetné, ha a Facebookot megtartaná a magánéletnek, és nem a kizsákmányoló kapitalista munkaadóját népszerűsítené vele. Aztán a fejedhez kapsz, ő része a rendszernek, míg te egész életedben kivűlálló voltál, maradsz és leszel.

*A mobiltelefonos fotózkodás őrülete megérne egy külön esszét

 

 

53863035_1663470647132224_6336835739686273024_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://habszivacsszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr9117907733

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása