Kadarkai óvatos duhajként vág bele különböző című műsorokba, nem azért, mert mert ne kérdezhetne bele bármilyen témába ha vendéget hív, valószínűbb, hogy a szponzorálások miatt szabdalt fel valamit, ami egésznek jobban nézne ki.
Most Mester Tamás a vendége, akihez engem semmilyen viszony nem fűz, nem ellenszenves, nem szimpatikus, bár a műsor közepétől kifejezetten az utóbbi felé hajlottam el.
A nemek mentették meg, amikor Kadarkai kérdezett valamit, előbb mondtam ki a nemet pár pillanattal mint ő, de nem ez a lényeg, hanem, hogy a kardinális kérdéseknél az igazat mondta, hogy például közepes teljesítményt ért el a zenei pályán.
Nagyon tetszett, hogy bátran szembenéz a csontfagyasztó valósággal.
Bár Kadarkai megkérdezte, miért fogadta el a meghívást, az igazság nem tétetett kirakatba, persze, mondott mindenfélét, ami mellesleg igaz lehet, de mégis, inkább a brandépítési folyamatába illeszkedhet a dolog, vállalkozását megsegítendő – szerintem. Van ezzel baj? Semmi a világon.
Elnéztem ezt az ötvenöt éves érett férfit, aki kábé húsz évvel néz ki fiatalabbnak a koránál, és aki hasonló korúnak kalibrálta magát Kadarkaival, aki viszont tizenöt évvel fiatalabb, mint ő. Elég vicces volt.
Szóval, Mester Tamás jól tartja magát, tényleg tudhat valamit. Egyébként nem olyan válogatós, mint amilyennek gondolhatjuk, láttam én már Peller Mariann egyik műsorában, aki jóindulatú Cipolla-ként klausztrofób kedvességgel árasztja el a stúdiót, megbénítva a nézőt, főleg, amikor hamis racionalizálások pókhálóját szövi beszélgetés közben. Mindenki átmeneti bénultságot él át, és hipnotikus módon engedi vezetni magát.
Kadarkai nem ilyen, ő hisz a (racionális) döntésekben, ami a másik oldal, de ugyanolyan kérdéses és problémás, mert az ember minden, csak nem racionális. Persze törekedhet rá, szó se róla.
Amikor Mester odaér, hogy nem hisz az asztrológiában, de az "Oroszlánokat" mindig felismeri, onnantól nem tudtam komolyan venni.
Nem az "Oroszlánokat" ismeri fel, hanem azokat a viselkedésbeli jegyeket, amit ez az áltudományos humbug hozzájuk rendel, és nyilván csak azokat jegyzi meg, akik augusztusban születtek, a többieket, akik nem passzolnak ebbe a megfigyelésbe, figyelmen kívül hagyja.
Én biztos megkérdeztem volna, hogy ezek az ellentmondások nem zavarják-e, azaz, hogy több, egymással ellentétes dolgot gondol egyszerre igaznak, de ez talán egy új filozófiai horizont árnyéksugara, vagy a művészet sajátja, amikor a narancs kék is lehet, mint egy Paul Éluard versben (A föld kék, mint a narancs.)
Azt is mondja, a sorsunk meg van írva, és itt majdnem elveszítettem a türelmem, olyan sokszor hallottam már ezt az ezospirituális baromságot másoktól.
És azt gondolom, Mester Tamás olyan buborékba, visszhangkamrába került, amiből nem fog kijönni. Nem baj. Ez a jelenség a spiritual bypassing (John Welwood, 1984) gyakorlata, arra jó, hogy ne kellejen szembenézni a pszichológiai problémákkal, a fájdalmas emlékekkel, a traumákkal, a felelősséggel járó döntésekkel, azaz a valósággal.
A spirituális nárcizmus pedig megadja azt a rendkívüli érzést, hogy magasabb szinten állnak a többieknél. Soma Mamagésa, Müller Péter, Laár András és a többiek.
Kadarkai szembesíti valamennyire azzal, hogy ezek inkább menekülő útvonalak lehetnek, egy olyan világból, ahonnan nem lehet elszökni, és a végén mindannyian meghalunk. (Ez utóbbiakat nyilván én mondom, nem Kadarkai.)
Ez elfogadhatatlan és méltatlan az emberekkel és a nem-humán élőlényekkel szemben is. A keresztény egyház is végső fokon erre a felháborodásra építette kegyetlen, hazug és zsarnoki intézményét.
Minden Kadarkai műsorban van valami bosszantó reflektálatlanság a nemek helyzetére és reprezentációjára, most Faludy Györggyel jött el a pillanat, egy hódolat a mesternek, aki kilencvenkét éves korában esett szerelembe Fanny-val, aki alig volt húsz.
Elképzeltem egy kilencvenkét éves nőnemű költőt, aki összeházasodik egy alig húsz éves fiatalemberrel. Kedves Kadarkai Endre, minek csinálja a szegregált Nőszintén műsorait, ha annyi szolidaritást nem érez a nők társadalmi csoportjával, hogy edukálja magát a témában és elsajátítson pár gendertudományos vagy feminista alapvetést?
Nem azért, mert ezekkel egyetért, hanem a kettős mérce, az objektivitás és a korszellem miatt.
Vagy mondja ki nyíltan, mit gondol. Egy társadalomkritikus mondat elég lett volna a hamis és mórikálós hódolat helyett, ha már szükségét érezte egy nőnemű vendégekkel való beszélgetős műsornak.
Ha nekem állandóan ezospiri vendégeim lennének, akik nyakra-főre jógáznak, én bizony utána néznék, és amikor elolvastam, hogy a jógának mik az alapvetései, megkérdezném őket – most Mester Tamást –, hogy és akkor vegetáriánusnak vagy vegánnak tetszik-e lenni, mert enélkül ugyanolyan humbug az egész, mint az asztrológia. 5/3
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
