Nagyon ritkán van kedvem romantikus filmekhez, de néha felkelti valami az érdeklődésemet, magam sem tudom, hogy mi. Mondom, lássuk, egy frissen készült film hogyan láttatja az irodalom és az élet legveszélyesebb hazugságait. Minden elmentett filmet lecsekkolok, mert van valami a kollektív…

Meg voltam győződve, hogy azért Brutalista a címe, mert Adrien Brody csinál majd valami brutálisat. De nem, a brutalista egy modern építészeti stílus, betonépítészet, ami az 1950-es évek Angliájából indult útnak. Masszivitás és tömbszerűség jellemzi, Le Corbusier művei inspirálták, és az 1970-es…

A szociológiának nemcsak az irodalommal van kapcsolata, hanem a filmekkel is. Az irodalom és a film hat és visszahat a társadalomra, és meg tudja változtatni. Ehhez a filmhez nem érdemes a mozgóképes művészi látásmód felől közelíteni, mert a filmes ipar terméke, de ha van szórakoztató irodalom, van…

Ha valaki leszólja az Oscar-díjas filmeket, már értelmiséginek vizionálhatja magát, és tényleg, ha egy film Oscart kap, majdnem biztos, hogy egy rakás mókuskaki. Kiszolgálják a közízlést, nincs bennük artisztikum, általában midcult filmek, közérthető mondanivalóval óriási katarzissal vagy pont…

Professzionális forgatókönyv, aminek egyetlen dologhoz van igazán köze, a mai magyar filmgyártáshoz, de engem például egyáltalán nem érdekel, támogatta-e a magyar állam ezt a filmet, vagy sem. Legyen ez az alkotók problémája. Őket sem érdekli, nekem miből telik szezámmagra.  Látom a szemem előtt,…

Az egyetlen ígéret, amit biztosan be tudunk tartani, saját halálunkra vonatkozik; megígérjük, hogy soha többet nem fordul elő. Pedro Almodóvar összművészeti filmet csinált: irodalom, képzőművészet, zene, mozgókép keresztmetszete, és merte vállalni az unalom kockázatát is. Unalmon túli film, ahogy…

A kritikáim, akár verset, akár könyvet olvasok, vagy filmet nézek, hamar elcsúsznak egy leszűkített szociologikus és politikai horizont felé, mert a saját értékeimet akarom másokra ráerőltetni ahelyett, hogy a művészi kifejező eszközöket venném górcső alá. Állandóan félrepozicionálom magam, nem…

Az Egy férfi és egy nő 1966-os francia film dél-koreai újragondolása lenne, és állandóan az a dichotómia jár a fejemben, ha ilyen filmet látok, hogy a nő és a férfi hogyan találkoztak? A véletlen hozta össze őket, vagy a habitusuk? Nagyon nem mindegy, és akkor a többi dologról még nem is…

Valami történjen, mondja az egyik szereplő a filmben. Nem fog, mondom én befogadóként. Ahhoz, hogy valami történjen, az egész rendszert kell megváltoztatni. Csak az oktatás alrendszerét nem lehet kiszakítani a nagy egészből, ehhez minden társadalmi alrendszert meg kell változtatni. Mondjuk, száz év…

Pár éve láttam Az Egy nap (2018) című Szilágyi Zsófia (1978) filmet. Az van megfilmesítve, milyen mélyen egyenlőtlenek a nemi szerepek a családban. Hogy minden a nőkön múlik. Mégsem ők vezetik a családi autót például. Persze van, ahol két autó van, de ha egy van, azt a férfi vezeti. A nők biciklizve…