Ha valaki elmesélte volna miről szól, nem érdekelt volna, mert alapjáraton utálom a romantikus filmeket, pláne, ha két régi szerelmes találkozik össze, akik már meghozták életük legfontosabb döntéseit, és a találkozás csak összezavar mindent. Az ilyen filmek igazi főszereplője a véletlen, amit oly sokan tagadnak. "Nincsenek véletlenek". Dehogy nincsenek.
Az a baj a romantikus filmekkel, hogy egyetlen dolog van kivonva belőlük, a valóság. A romantikus ...
Miért csinál filmet egy rendező, azon felül, hogy ez a szakmája? Elkívánja valamelyik kollégája alkotását. Más magyarázat nem lehet erre a filmre, ami nélkül bőven meglenne a filmipar. Sean Bakert, Guy Richie-t és Quentin Tarantinót vizionálom mögötte.
Végig ezen gondolkodtam. Nem vicces, nem túl izgalmas, mindent, de mindent láttunk már, ami benne van. Vagy Darren Aronovsky azt hitte, ha két haszid zsidó a rosszember, akkor az valami hű de nagy és ...
Ő rendezte a Past Lives ( Előző életek, 2023) című filmet, amit a közönség és a kritikai is bírt. Ezt egyik sem fogja túlzottan, mert elszállt valami menet közben, mint egy rosszul feltett sapka a szélben. Az Előző életek lírai volt és happy end nélküli. Mi történt Celine Song-gal? Tényleg csinált egy szegény-férfi propaganda filmet?
Abból kell filmet csinálni, amit másképp nem lehet elmondani, de ebből a történetből könyv, képregény és ...
Úgy érzem, Robin Wright színész-rendező valamiért szembe akart menni azzal a trenddel, hogy a sorozatokban gyakran állítják fókuszba a férfi erőszakot és bántalmazást. Ő most variál egy kicsit, a toxikus feminitást akarja megmutatni.
Ha nem is úgy mutatja a nőkben lévő erőszakot, mint ami teljesen független a társadalmi felhajtóerőktől, mégis, Cherry (barátnő) és Laura (anya) figurája arra tendál, hogy indulatos, bosszúálló nőket mutasson, ...
Sikerült olyan semmitmondó magyar címet adni neki, hogy ember legyen a talpán, aki ez alapján belefog.
Elfogult vagyok és közhelyes: egy dél-koreai sorozat vagy nézhetetlenül szar, vagy elképesztően jó. Az Ügyvéd a pályán vitathatatlanul az utóbbihoz tartozik. Az sem volt semmi, amikor egy autista ügyvéd(nő) próbálta megvetni magát a normik közt kitaszítottként , egyszerűen fantasztikus volt, és akkor nem mondtam még semmit.* Neurotipikusként is ...
A vállalati tréningen kérdezték pár napja, mitől félek a legjobban. Azt mondtam, anyám halálhírétől. Úgy érti, az anyja halálától? – kérdezte valaki. – Nem, mondtam, a hírétől jobban.
Este, amikor hazafelé mentem, arra gondoltam, van valami, amitől még jobban félek. Amikor bekapcsolom otthon a számítógépet, félek, nem fog működni. Az asztalommal szemben, egy középkori fametszet lenyomat van az Apokalipszis lovasairól. Nevetséges, de tőlük is ...
Nem csak művészettörténészek és esztéták beszélhetnek művészetről, a befogadónak is lehetnek reflexiói.
Georg Baselitz (1938) német festő 1969-től fejjel lefelé kezdte ábrázolni a világot, új valóságot teremtve. Minden művészet az egyén személyes reflexiójából fakad, ugyanakkor közös emberi tapasztalaton alapul és társadalmi felelősségvállalással jár. A fejjel lefele világ nem jobb, nem rosszabb, csak más. Bozó Szabolcs képi világára ...
"A Bergman szigete egy igazi főhajtás a legendás rendező munkássága előtt", írja a MAFAB ismertetője. Egy nagy fenét. Pont az ellenkezője.
Ha egymondatos kritikát írnék, azt írnám, "Ez a film olyan, mint Kemény Lili Nem című könyve, arról szól, milyen undorítóak az alkotóművészek magánemberként."
Egyrészt nagyon tetszett, hogy Mia Hansen-Løve leemeli a piedesztálról Ingmar Bergman-t mint magánembert, másrészt nagyon elidegenítő a sok ...
Pályafutásának egy pontján G, a festő elkezdett fejjel lefelé festeni – talán azért, mert másképpen nem tudta értelmezni a történelemben elfoglalt idejét és helyét.
Az avatatlan szemlélő első pillantásra azt hihette volna, véletlenül rosszul akasztották fel a képeket, ám a jobb alsó sarokba pingált szignó egyértelműen hirdette az új valóság eljövetelét. G felesége úgy vélte, G akaratán kívül is a női lét visszásságát fejezte ki, és ...
Magam is túlzásnak tartok még egy kritikát a műsorról, de ezt most nem lehetett kihagyni, mert Bakács Tibor annyira szimptomatikus, annyi mindenre példa, és hát zsenge lánykorom egyik ikonja volt.
Nem tudom, hogy nem vettem észre, hogy ő is vendég volt, több mint négy hónapos csúszással reagálhatok csak, még jó, hogy Mester Tamással való beszélgetés miatt észrevettem.
Ha valaki annak idején azt mondja: egyszer sokkal több pénzt fogsz kapni egy ...
