Aki nem tudja mit kezdjen az életével, menjen filmrendezőnek. Nem kell semmihez értenie, ott vannak a szakemberek, majd ők megoldják a dolgot. Valami ilyesmit gondolt Chloé Zhao (1982), amikor a NYU filmiskolájába járt, és Spike Lee volt a professzora Hogy kicsoda Spike Lee? Aki nem tudja annak…
Tisztességes ember vállalja az érzéseit, ha nem, akkor valaki színdarabot fog belőle írni előbb, vagy utóbb.
Nem tudom, ki hogy van vele, én azokat a könyv- és filmcímeket szeretem, ahol egy kicsit sem utalnak a mű tartalmára, ezért kapok frászt az Ernelláék Farkaséknál film címétől, vagy a Kicsi…
Ez a film attól érdekes, hogy a létezés botránya olyan groteszk benne, hogy leszakad Long Island fölött az ég, de nem azért, mert a mű hamis, hanem mert a karakterek olyan áldozatok, akikkel nem lehet együtt érezni. Egyikkel sem. Régen azért nem nyúltam Scott Fitzgerald könyve után, mert azt hittem…
Andrew Birkin (1945) rendező távolságtartással és Flaubert-i közönnyel mutatja meg, milyen képlékenyek a normalitás határai, milyen keskeny mezsgyén járunk. Egy lépés keletre vagy nyugatra, és a kép teljesen megváltozik.
A normalitás csődje
Nem tudni pontosan hol és mikor, talán az 1950-es…
Simon Stone (1984) filmje Chopin prelűdként lassan, az esőcseppek nyugodt, melankolikus, csökkenő, majd végleg elhaló hangjának erejével hullámzik, melyben nincsenek nagy amplitúdók, a középszólam konfigurációja szól, miközben a halál árnyéka ólálkodik a félhomályban. Vizuálisan is nyugodt árnyalatú…
Ilyen lenne egy Woody Allen film, ha a rendező dánnak vagy norvégnak született volna a hetvenes évek közepén. Joachim Trier a dán és norvég Woody Allen, és ha nem is, úgy csavarja ki a Manhattan című filmet, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.
Ilyen lenne egy Woody Allen film, ha a rendező…
Ha egy író érdekes személyiség, vagy remekműveket ír, nem garancia semmire a magánéletével kapcsolatban. Nem lesz tőle jobb ember, vagy nem feltétlenül csinálnak jó filmet róla.
A Frici & Arankával alapvetően az a baj, hogy közhelyeknél többet nem tudtunk meg róluk. Meg túl nagy a merítés…
Minimum ambivalens vagyok a társkereső alkalmazásokkal. Végül is, ha neked megy valaki a postán, és kiesik a kezedből a bevásárlószatyor tartalma, amit négykézláb segít összeszedni, majd megisztok egy kávét, az sem nagyon különbözik az internetes társkereséstől, csak van benne egy történet, amitől…
A Mulholland Drive (David Lynch, 2001) megnézése óta engem Los Angeles-szel helyzetbe lehet hozni, két teljes hét, egy kockás füzet ment el értelmezéssel, jobban ismerem a város térképét, mint a helybéliek, a végeredmény mégis a nullával egyenlő.
David Lynch előkotorta a régi forgatókönyvet,…
