Már látom, vannak emberek, akiknek nem szabadna elfogadni Gulyás Márton meghívását, ilyen volt Kajdi Csaba, és most Hevesi Kriszta is

Miért veszélyes nekik a Partizán POP? Mert Gulyás Márton olyant kérdez tőlük, amire egyrészt nem tudnak válaszolni, a kérdések premisszáit sem értik, másrészt lelepleződnek valamilyen értelemben. Ők nem tudják, csak azok, akik eleve értik Gulyás kérdéseiben lévő szofisztikált társadalmi tudást. Olyan nézőpontokat forszíroz, ami vendégei számára terra incognita, azt érzik, amit Ausztrália egyik felfedezője, egy Dampier nevű kalóz, amikor kiszállt és körülnézett Nyugat-Ausztráliában. "Nincs itt semmi látnivaló", mondta és továbbállt. Hevesi Kriszta sem tudja, miről beszélnek neki. Azt mondja, a szex politika független. Nyilvánvalóan nem ismeri az erre vonatkozó feminista kutatásokat a modernitástól a posztmodern feminista filozófiáig bezárólag, melynek egyik alapállítása, hogy a szexualitás politika, messze nem a privát szféra része, nem magánügy. A szex velejéig társadalmi konstrukció, aki ezt tanulta és tanítja egyetemen, annak illene tudni ezeket a társadalomfilozófiai alapvetéseket, akkor is, ha negligálni próbálja. Valószínűleg ő is összekeveri a szexet az intimitással, mint Steiner Kristófék, utóbbi valóban a privát szférához tartozik, és politika független. Nézzük meg Gulyás arcát a 12:26 percnél, minden rá van írva. Ahogy elnézem Hevesi munkásságát – Gulyás Márton szavait használva – a méltóságdeficites és kínos vetélkedőktől a bombasztikus sikerkönyvekig terjed, sőt a kettő még össze is függ egymással. Úgy tűnik, azzal a paradigmával megy szembe, ami minden hatvanas években született embernek ismerős, a szexről vagy egy kilencven éves bácsika (Veres Pál), vagy egy ősz hajú, oldalt hullámcsatot viselő néni (Lux Elvíra) beszél. Hevesi felforgatja ezt a felállást, szexbombaként mond tudományos dolgokat, ráadásul a szexbombaság mibenlétét is dekonstruálja percekkel a hatvan előtt. Pláne. A "Döbbenet" nevű életjátszma az övé, egy különös megtévesztés, kevesebbnek mutatkozik, mint ami –, innen a döbbenet elnevezés – amikor rájönnek, nem a lajosmizsei italdiszkont eladónője, hanem egyetemi oktató. Magyarországon már nem tudja élvezni a játszmát, de a Karib-térség még a rendelkezésére áll. Arra gondoltam a műsor felénél, hogy két dologtól tart: nehogy feminizmussal vádolják és a #metoo kampányhoz keverjék a nevét. Az előbbit Gulyás nem is hozta szóba, talán érezte, sokkolná vendégét, a #metoo-t viszont igen. Hevesi Kriszta annyi energiát fektetett abba, hogy ne érződjön a #metoo iránt érzett ellenszenve – legjobb esetben ambivalenciája –, mint egy szenegáli hegymászó a Kancsendzönga megmászásába. Ott mer színt vallani, ahol biztonságban érzi magát, annyian gyalázták már Schobert Norbertet – tök jogosan –, hogy akkor ő is rá mert tenni egy lapáttal. Miközben mindent relativizált, még valamire rájöttem. Én igenis szeretem, amikor valaki feketén-fehéren lát valamit. Nem mindent, de határozottan kiáll valami mellett, és nem csak árnyalatokról beszél. Igenis, vannak dolgok, amelyek feketék és fehérek, akkor is, ha nem Karl Lagerfeld, vagy Yohji Yamamoto szettjeiről van szó. Csak akkora a spirituális túlkínálat, annyi városi legendát adnak kézről-kézre, hogy a végén minden a szürke ötven árnyalata lesz. A patriarchátus elnyomó társadalmi rezsim. Nincs árnyalat. A szex mindig politikai volt. Nincs árnyalat. A pornográfia az erőszak egyik formája. Nincs árnyalat. Az árutermelő kapitalizmus kizsákmányoló. Nincs árnyalat. Aki szexről ír könyvet, és nem mondja ki ezeket, az minek írta meg? Nem hozzátett a világhoz, hanem elvett belőle, és csak a káoszt fokozta. Olyan tudós Hevesi, aki évekig tanulmányozza a Föld nevű bolygót, széltében-hosszában áthajózza, méricskél, számolgat, gyököt von, majd ír egy könyvet arról, hány teknősbéka és elefánt tartja egymás hátán. 10/10